Nem minden héten eszem steaket, ismerősöket, barátokat ezzel nem vezetnék félre. Itt már első nap összefutottam egy portlandnak nevezett marhával, bent volt az első háromban, pedig csak egy helyi kocsmaféle konyhája volt. Az igazi  ájulás a Hunter völgyi péntek esti vacsora volt. A Wollombi melletti kis kocsmában összegyűltek a helyiek és a hétvégi túristák . A pultnál erős tolongás volt a tanyasi marha szeletért, joggal. A hangulatot  helyi zenekar fokozta, fogyott a gazda bora is jócskán , mindenki barátságosan beszélgetett, még velünk is. A steak mindent tudott! Kérges a héja , belül puha, a dzsúza ráöntve, illatos egy marha volt, megvolt. Egyelőre ez van elől, argentínok kapaszkodjatok!